December elején jött a hír, hogy a milánói pálya méretét elba…elszabták, ami elég ciki, vagy talán mégsem? Mindjárt megnézzük, hogy azóta mi történt és a fontosabb dolog talán, hogy milyen hatással lehet az NHL játékosokra a megszokottól eltérő jégméret.

A 2026-os téli olimpia (amin 2014 óta először játszanak NHL játékosok) jégkorongtornájának a vadonatúj Santa Giulia Ice Hockey Arena ad otthont.
A multifunkciós csarnokban épített pálya mérete 196,85 x 85,3 láb lett, ami rövidebb és minimálisan szélesebb az NHL szabványnál, így nem felel meg az előzetes megállapodásnak.

Az NHL szabályai 60,92 méter hosszú és 25,91 méter széles (200 láb x 85 láb) pályát írnak elő. Európában ennél jóval szélesebbeket használnak, melyeket gyakran olimpiai méretűnek neveznek – ezek kb 197 láb hosszúak (60 méter) és kb 98-100 láb szélesek (30 méter).​ Tehát nagyon kemény 3-4 lábbal lett rövidebb és kb fél lábbal lett szélesebb a milánói pálya.

És itt jött a csavar, eleinte az NHL azzal „fenyegetőzött”, hogy nem vesznek részt az olimpián, ha a jégpálya minősége nem megfelelő. Bill Daly elég egyértelműen fogalmazott: „Ha a jég játékra és a játékosok úgy érzik, hogy nem biztonságos, nem fogunk játszani”. A kisebb méret felvetette, hogy megnövekedhet a nagy sebességű ütközések száma, ami biztonsági kockázatot jelent, még annak tudatában is, hogy kötelező lesz a nyakvédő viselése.

Peter DeBoer, a kanadai férfi válogatott másodedzője ironikusan nyilatkozott: „Egyszerűen nem értem, hogy ilyen hogyan fordulhatott elő. Igazából nem hiszem, hogy ez óriási különbség lenne, de mégis úgy vélem, hogy van különbség”.

Lehetséges megoldások

Andrea Francisi, a Milanó-Cortinai Olimpia operatív igazgatója szerint a szervezők nem rendelkeznek B-tervvel (ami fantasztikus hír), bár javaslat érkezett a mérkőzések Svájcba vagy Torinóba való áthelyezésére. Svájc kifejezetten jó ötlet, hiszen pár hónappal később a szokásos évente megrendezésre kerülő világbajnokság helyszíne.
A jégkorongtorna 2026. február 5-én kezdődik (1 nappal a megnyitó előtt és a női csoportmeccsekkel), így viszonylag kevés idő maradt a kérdés rendezésére, főleg annak tekintetében, hogy a teszteseményt január 9 és 11 közöttre tervezték, a hivatalos átadást pedig február 2-re.

Mit gondolnak a játékosok?

A kisebb pályaméret legfőbb következménye, hogy kevesebb hely és idő marad a játékosoknak a manőverezésre, ami szorosabb letámadást és fizikálisabb/agresszívabb játékot eredményez. Nathan MacKinnon, a Colorado sztárja szerint „ha egy lábbal kevesebb hely van, az nagy különbséget jelenthet. Ha egy lábbal közelebb vagy a kapu előtti térségben, az döntő lehet”.​

A kisebb pálya nem minden játékost érint egyformán. Jonathan Drouin, a New York Islanders játékosa megjegyezte: „A különbség talán nem tűnik jelentősnek, de valójában az, különösen olyan játékosok számára, mint Cale Makar és Quinn Hughes, akiknek minden centiméter kell a mozdulataikhoz”.
Nico Sturm szerint a kisebb pálya az ő játékstílusának kedvez: „Én szívesebben zárom be gyorsan az ellenfelet. Azok a játékosok, akik jellemzően több jégre és térre vágynak, talán nem fogják élvezni”.​
Martin Nečas, a cseh csapat tagja pedig úgy véli, hogy a kisebb pálya jobb a nézők számára: „szerintem szupergyors és tempós lesz. Izgatottan várom”.​

Fizikálisabb és agresszívabb játékstílus

Az NHL-ben a csapatok agresszív letámadást (forechecking) alkalmaznak, hogy korongszerzéseket kényszerítsenek ki és kihasználják a korlátozott teret. A szűkebb tér miatti kevés szabad terület intenzívebbé teszi az előrejátékot és a test-test elleni ütközeteket. A kisebb pályák gyors döntéshozatalt és fizikai keménységet követelnek, mivel a játékosoknak szoros nyomás alatt kell teljesíteniük.​​

A kisebb jégen a korongbirtoklás kulcsfontosságú – nem engedhetők meg könnyed korongvesztések, hanyag passzok vagy meggondolatlan kidobások a kapustól mivel ezek azonnal ellentámadást eredményeznek. A csapatok rövid passzokra összpontosítanak.

A kisebb térben a védekezők sokszor követik a támadókat a palánkhoz, ezért hatékony taktika a korong palánkra játszása és a védő megkerülése a belső oldalról. A támadók gyakran a védőket használják takarásként lövéseknél.
Az európai nagyobb pályák ezzel szemben a korongbirtoklásra, pozíciós játékra és átgondolt taktikákra helyezik a hangsúlyt a fizikalitás helyett.​

IIHF: Megfelelő és biztonságos a pálya

És itt vetődhet fel a kérdés, hogy oké másabb lett, mint az NHL standard és amiben megállapodtak, de az IIHF standardnak megfelel akkor mégis min megy a hiszti? Márpedig annak megfelel, mert az IIHF hivatalos szabálykönyve egyértelműen kimondja: „A pálya hivatalos mérete 60 m hosszú és 26-30 m széles legyen”. Tehát a 26 méteres szélesség a megengedett minimum, nem pedig valamilyen hiba.
Végülis az olaszok csak gazdaságosak akartak lenni és az állami költekezést visszafogni azzal, hogy azt a 3-4 lábat a hosszból lecsípik és a minimum szélességet építik meg. 😀

A Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) végül december 9-én hivatalosan megerősítette, hogy a milánói olimpiai jégpálya mérete megfelel az IIHF szabványoknak. A közlemény szerint „minden érintett fél egyetért abban, hogy a pályaméret különbségek minimálisak, és nem befolyásolják sem a biztonságot, sem a játék minőségét”.

Az IIHF végig arra hivatkozott, hogy a pálya azonos méretű a 2022-es pekingi olimpián használttal, és megfelel az NHL Global Series mérkőzésein alkalmazott specifikációknak is.​ Valójában az IIHF évek óta engedélyezi a 60 x 26 méteres pályákat – a 2019/20-as KHL-szezonban hat klub játszott ilyen méretű pályán. Sőt, korábban három világbajnokságon (2022 Finnország, 2023 Oroszország, 2024 Csehország) is a 60 x 26 méteres méretet alkalmazták a hagyományos
60 x 30 méteres helyett.​

Azóta egyébként Daly is megnyugodott és egy későbbi nyilatkozatában már „több pozitív, mint negatív megerősítést kaptak” azzal kapcsolatban, hogy minden rendben lesz a csarnokkal és a pálya minőségével.

Ti mit gondoltok, minden gond nélkül le fog menni a jégkorongtorna vagy lesznek olyan válogatottak vagy játékosok akik erre a minimális eltérésre fogják a rosszabb játékukat?